|
A
világ változásával együtt a munkaerő-fejlesztés
is rengeteget fejlődött az utóbbi száz évben.
A múlt század elején még az ún. taylori szemlélet
uralkodott az iparban, amely az embert racionális,
kiszámítható, mechanikusan működő "eszköznek"
tekintette a munkafolyamatban.
A cégek erősen hierarchikus, bürokratikus rendszerben,
centralizáltan működtek, a dolgozót pedig, mint egyént
kezelték, aki értékarányosan fizetésének megfelelő
"robot" munkát végez.
A XX. század elején a munkaerő-fejlesztés még csupán
az új alkalmazottak mechanikus betanítására terjedt
ki, a képzések a technikai problémák megoldására korlátozódtak.
A gazdaság- és társadalomtudományok fejlődésével azonban
lassan és fokozatosan út nyílt egy új szemlélet számára,
amely olyan szervezet- és erőforrás fejlesztést tett
lehetővé, mely az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza,
a csapatmunkára
épít, és az egyén szociális motivációira alapoz. Ennek
köszönhetően mára a vezetők képzése, a tréningezés
és a csapatépítés a szervezet-fejlesztés központi
eszközeivé váltak.
Az első lépést a taylori gazdasági, racionális emberkép
felől az emberi tényezőt hangsúlyozó, innovatív szemlélet
felé, a Hawthorne kutatásnak köszönhetjük, melyre
az USA-ban került sor, 1924-33 között. Elton Mayo
átfogó vizsgálatot végzett a Western Electric vállalatnál,
hogy megtudja, hogyan befolyásolják a munkakörülmények
a teljesítményt. Bár a kutatók először csak bizonyos
fizikai jellemzőket vizsgáltak, mint hogy a fény erőssége,
vagy a szünetek gyakorisága, de hamar feltűnt számukra,
hogy az emberi kapcsolatok nem várt mértékűen nagy
befolyással vannak a dolgozók teljesítményére. A hosszas
és alapos kutatás során azt találták, hogy a munkát
befolyásoló összes tényező közül, a magas teljesítmény
kulcsa az erős csoportidentitás kialakulása volt.
A munkások akkor dolgoztak a leghatékonyabban, ha
olyan csoportokban dolgozhattak, ahol összetartás
és jó együttműködés volt a jellemző, és ahol támogató
vezetés tapasztaltak, illetve véleményüket képviselhették.
Ezen eredmények máig alapját képezik a humánerőforrás-fejlesztésnek.
A Hawthorne kutatások talaján indult el a human relations
mozgalom, amely az emberi kapcsolatok fontosságát
hangsúlyozza, és amely szerint az alkalmazott akkor
dolgozik eredményesen, ha motivált, ha azonosult a
cég céljaival, ha a közösség szerves részének érezheti
magát, ha átéli, hogy értelmes és felelősségteljes
munkát végez.
A human relations mozgalom alapelveit jóformán minden
sikeres vállalat beépítette a humán erőforrás fejlesztési
stratégiájába. A Toyota például sikeresen ötvözte
a precízióra épülő munkafolyamatot az emberi tényezőt
nagyra értékelő és kreativitást serkentő előmeneteli
rendszerrel.
A múlt század derekán a human relations értékei legjobban
a vezető-képzés területén rajzolódtak ki. A sikeres
nagyvállalatok, mint például a Boeing, vagy a GE erőforrásainak
jelentős hányadát fordította és fordítja a vezetőinek
képzésére.
Később a század vége felé, a vezetők képzése mellett
már a csoportok fejlesztése is a figyelem középpontjába
került az HRD területén. A szervezetfejlesztés a centralizált,
hierarchikus munkaszervezés felől a decentralizált
kiscsoportok (team)
felé, az egyén képzése felől a csapatépítés
felé lépett előre.
A human relations mozgalom és valójában maga a tréningezés
is, Amerikából indult, és ott is bontakozott ki. Legjellemzőbben
a kreativitást, innovatív gondolkodást használó cégeknél
nyert leginkább teret, mint amilyenek a technológiai
startup vállalkozások (pl. Google, Apple, stb.) de
mára már a legtöbb franchise vállalat is, mint például
a Starbucks, nagy sikerrel használja.
A XXI. században megjelenő új kihívások és egyre növekvő
gazdasági verseny még szükségesebbé teszi, mint valaha,
hogy a vállalkozások folyamatos, dinamikus változásra
legyenek képesek, kreatívan tudják mindig megújítani
önmagukat, és tartsák a lépést a folyamatosan változó
piaci környezettel. Az utóbbi évtizedek megmutatták,
hogy azok a cégek, amelyek tréningezik alkalmazottaikat,
amelyek belátják a kis munkaközösségek, csoportok
fejlesztésének fontosságát és vezetőik képzésének
nélkülözhetetlenségét, sokkal nagyobb eséllyel indulnak
a gazdasági versenyben, és nem csak fennmaradásra,
hanem folyamatos fejlődésre is képesek.
Ha Ön sem szeretne lemaradni a vetélytársak mögött,
akkor érdemes figyelmét a tréningek
felé fordítania! Akár csapatépítésről, vezető-képzésről,
vagy a munkaerő-fejlesztés más területéről legyen
is szó, keressen bennünket bátran, hogy segítségére
lehessünk vállalkozása minőségi fejlesztésében!
Tudjon meg többet a kommunikációs
tréning gyakorlatokról és a csapatépítő
tréningekről vegye fel a kapcsolatot a
Cégtréning
csapatával 
|
