Bár
a tréningezés bölcsője és fellegvára mindig is az
USA-ban volt, és ma is a legújabb trendek és módszerek
onnan érkeznek Európába, az 1980-as évektől kezdve
egy markáns változás zajlik a humán-erőforrás fejlesztés
illetve a tréningezés területén Európában is. Ez a
változás nem csak a társadalom- és gazdaságtudományok
fejlődésének köszönhető, hanem a gazdasági átalakulásnak,
a technikai fejlődésnek és az társadalmi változásoknak
is.
Míg korábban, a 80-as, 90-es években a cégek, szervezetek
felépítése még hierarchikusabb, üzleti kultúrája a
jelenleginél "patriarchálisabb" volt, addig
mára ez már a kevésbé hierarchikus vezetés irányába
mozdult el. Régebben a tréningek
középpontjában az alkalmazottak, mint egyének álltak,
akikből a legeslegtöbb munkát szerették volna kihozni
a cégvezetők. A vezetők képzése a 80-as évek vége
felé kezdett középpontba kerülni, majd fokozatosan
felértékelődött, és csúcsát a 2000-es évekre, amikor
is a munkaerő-fejlesztés legfontosabb része a vezető-képzés
volt. Manapság a vezetők tréningezése változatlanul
fontos, azonban a központi helyet egyre inkább a munkacsoportok
fejlesztése veszi át. A tréningezés elsődleges tárgya
már nem annyira az egyén, hanem inkább az egyes munkaközösségek,
csoportok a cégen belül. A vezetők
képzése is ennek megfelelően alakul: a
korábbi karizmatikus személyiség jelentőségének hangsúlyozása
helyett, a facilitálás, a kihívás erősítése, csoport-támogató
stílus vette át a főszerepet.
A másik lényegi változás, amiben az utóbbi évek előrelépést
jelentettek a tréningezésben, az az osztályterem-típusú
oktatásról a tapasztalat-központú (action-learning),
gyakorlatorientált
tréningre
való áttérés. Míg korábban a frontális információ-átadás
értették képzés alatt, addig ma ez inkább a képességek
és a személyiség fejlesztését jelenti.
A technológiai fejlődés is természetesen szerepet
kap a tréningezés változásában: egyre jobban terjednek
az online-tréningek, a digitális szimulációk, és telekommunikációs
és elektronikai eszközök fejlődése a tréningek kivitelezését
is sokban gyorsítja és megkönnyíti.
További változás, hogy az utóbbi másfél évtizedben
felfutott, innovatív informatikai cégek új tréningezési
kihívást jelentenek. Ezek a vállalatok, mint a Google,
vagy az Apple, eleve más felépítésben kezdtek el működni,
mint a hagyományos multi cégek, és a munkaerő-fejlesztéshez
is másként állnak hozzá. Új jutalmazási és tréningezési
rendszert vezettek be, és igyekeznek a lehető legtöbbet
biztosítani a dolgozóik számára ahhoz, hogy a kreativitásukat
kibontakoztathassák, például van saját uszodájuk,
amit az alkalmazottak munkaidőben használhatnak (pl.:
Facebook), egyes munkahelyeken még háziállatukat is
behozhatják a dolgozók (pl.: Amazon), illetve személyre
szabott előmeneteli rendszer van, és kiváló karrier
lehetőségek (pl.: HP) stb
Ezeken a helyeken a munkaerő-fejlesztésben a kreativitás
mellett, nagyon nagy hangsúlyt helyeznek az együtt
dolgozó csapatok tréningezésére, csoportkohézió erősítésére,
a hatékony munkaközösség kialakítására. Szintén jellemző,
hogy a munka világában szokatlan pszichológiai technikákat
is használnak a tréningezésben, mint például a relaxációt,
vagy a mindfulness terápiát (pl.: Google).
Az egyik leglényegibb változás a cégek üzleti kultúrájában,
az a tréning jelentőségének felismerése. A vállalatok
az utóbbi évtizedekben évről-évre egyre többet költenek
a munkaerő-fejlesztésre,
és egyre többet invesztálnak az ezzel kapcsolatos
kutatásokba is. Az utóbbi 20-30 év megmutatta, hogy
aki tréningezik, és jól tréningezik, az előnybe kerül
versenytársaival szemben, és folyamatos fejlődésre
lesz képes.
Nagyon érdemes tehát befektetni a tréning adta lehetőségekbe,
mert hosszú távon kifizetődik. Ha úgy érzi, hogy eljött
az ideje a fejlődésnek az Ön vállalkozása számára
is, akkor bízza ránk alkalmazottai tréningezését!
Tudjon meg többet a csapatépítő
tréningekről, vegye fel a kapcsolatot a
Cégtréning
csapatával 
További cikk olvasása a kommunikációs
tréningekről.
|