|
|
|
Tréningek a válságban - gazdasági, ipari és
cégen belüli válságok kezelése
|
|
A
válsághelyzet olyan állapot, amelynek hatására a szervezet
részben, vagy teljesen működésképtelenné válik az alapfeladatok
ellátására is, a cég, szervezet veszélybe kerül. A válságok
több szinten is megtámadhatják a céget, azonban ha csak
a tüneteket kezeljük, és nem a valódi okokat keressük
és oldjuk meg, újra elő fognak fordulni. A tréning abban
segít, hogy a különböző válságok jellemzőit és meglétét
időben felismerjük, és megfelelő stratégiával az okokat
szüntessük meg, vagy adott esetben a lehető leghatékonyabb
módon kezeljük a helyzetet.
I.
A gazdasági válság belülről nézve olyan, mintha
a külső környezet minden szempontból korlátozó erővé,
negatívvá válna. A gazdasági-pénzügyi válságok lefolyása
általában hasonló, vagyis valamilyen eltolódás, változás,
ami az emberek várakozásait megváltoztatja, árak emelkedése,
hitelfelvétel, túlkereslet, megjelennek az elrugaszkodott
árfolyamokra való előrejelzések, de ezek még nem igazolódnak,
majd a hirtelen kijózanodás következik. A gazdasági
és pénzügyi válság bekövetkeztekor pedig mindenképpen
a cég adaptálódására, alkalmazkodására van szükség.
Jellemzőek ilyenkor az elbocsátások, kevesebb feladatellátót
bíznak meg több munkával és hosszabb munkaidővel. A
feladatok ellátása rugalmasabban zajlik a kialakult
helyzet belső kiküszöböléséhez. Mint itt is, minden
válság során nagy feladatuk van a felső vezetőknek és
tulajdonosoknak.
II.
A második típus az ipari válság, amikor az adott
iparágon belül következik be változás. Ezek magyarázatára
rengeteg elmélet született, főként 1970 után kezdtek
vele tudományosan is foglalkozni. Több -féle magyarázat
merült fel: ipari válság tulajdonképpen kialakulhat
az alkalmazkodás hiánya, a gazdasági rendszerek eltérő
sajátosságai, újítások miatt is. Egy másik elmélet szerint
a specifikus gazdasági szerkezet is okozhatja, az elavult
ágazatok egy térségbe való koncentrálódása kedvezőtlenül
hathat a területi fejlődésre. Tehát az egyoldalú, csak
egy tényezőre támaszkodó területek elveszthetik vezető
szerepüket, míg akik több tényezőre támaszkodva sokoldalúak,
fokozhatják versenyképességüket. (szerkezeti modell).
Az iparági változás mindig kreativitást
igényel, itt is nagyon fontos a tulajdonosok és vezetők
közvetlen részvétele. A változások elfogadása és elfogadtatása
az első lépés. Az alkalmazkodóképesség és előzetes felkészülés
nagyon lényeges, hiszen a krízis helyzetek egyik legfőbb
jellemzője, hogy megbénítja a vezetőséget, hirtelen
csap le, nagyon kevés idő áll rendelkezésre az ellenlépések
megtételére, kidolgozására, és persze megnövekszik a
vezetőségre háruló felelősség, nyomás, így nekik is
kevesebb idejük van a vállalt alsóbb részeire való odafigyelésre,
koncentrálásra. Ezért is fontos a rugalmasság és találékonyság,
hiszen vészhelyzetben gyorsan kell szervezni és cselekedni.
III.
A harmadik típusú, pedig az adott cég életében történő
válságok. Előfordulhat, hogy a legfelső vezető egy
időre kiesik, a legfontosabb vevők fizetésképtelenné
válnak, a fő vállalkozók, beszállítók hirtelen toronymagasra
tolják az árakat, vagy a hitelező bank csődbe megy.
Az üzleti életben rengeteg minden előfordulhat, és a
legjobb valóban minden eshetőségre felkészülni. A cég
belső válságánál szükség van válság kommunikációra,
egy terv kidolgozására, a belső okok felderítésére.
Nem mindegy, hogy a vezetők hogyan kommunikálnak ilyen
helyzetben, milyen a csapatbeosztás, a menedzsment team,
s a gyakorlati munkában hogyan tudják valóban alkalmazni
szerepeiket a csapattagok. Ilyen esetekre egy közös
tudásbázis kialakítása szükséges, olyan vezetővel, aki
hatékony
kommunikációval tud fellépni ilyen esetben.
A hatékony és jól célzott krízis kommunikáció a megoldásra
törekszik, azt a felfogást hozza létre, hogy a szervezet
tudja és érti, mi történik és megoldja a szituációt.
Mindig kellő időben történik, felelősséget vállal és
koordinál. A belső érintettek felé való kommunikálás
ugyanolyan fontos, mint a szervezési tényezők jó lebonyolítása.
Az üzeneteknek hatásosnak kell lenniük, a médiát pedig
sikeresen és körültekintően kell felhasználni és bevonni
a krízisbe.
A kríziskommunikáció
alapja az, hogy a vállalatnak rendelkeznie kell egy
krízistervvel, fel kell készülnie az esetleges krízis-válsághelyzetekre.
A felkészülés két fázisból áll, az első az előtervezés,
ismerni kell a veszélyeztető tényezőket, esetleges krízishordozókat,
rizikókat. A második fázisban pedig a válságot felbecsülni
és enyhíteni kell, ehhez szükség van egy krízist menedzselő
csoportra is. Válságkezelésnél szükség van közvetlen
tulajdonosi részvételre, alapos, erős pénzügyi ellenőrzésre,
világos teljesítmény követelmények meglétére, néha szervezeti
átalakításokra. Ezen kívül az olyan vagyon elemek, amelyek
nem hasznosulnak kellőképpen, értékesíteni kell, költségcsökkentési
program megtervezésére és megvalósítására van szükség.
A krízistréning
segít abban, hogy a szervezet tagjai a nem várt eseményeket
időben felismerjék és hirtelen kezelni tudják, egy olyan
válságterv kidolgozásában, ami a későbbiekben ott lesz
megoldásként krízis esetén, annak tudatosításában, hogy
egy szervezet bármikor kerülhet krízishelyzetbe. Segít
egy közös tudás kialakításában a vezetők bevonásával,
a kríziskommunikáció hatékony formáinak elsajátításában
gyakorlati feladatokon és szituációkon keresztül. A
tréning fejleszti a kreatívabb problémamegoldást és
tárgyalástechnikai
készségeket,
minden eshetőségre felkészít.
Tudjon
meg többet a csapatépítő
helyzetgyakorlatokról és a csapatépítő
tréningekről, vegye fel a kapcsolatot a Cégtréning
csapatával 
|
|
