Cégtréning - professzionális tréningek
Csapatépítő tréning
Kommunikációs tréning
Időgazdálkodás tréning
Konfliktuskezelés
Üzleti kultúra
Változásmenedzsment
Tárgyalástechnika
Vezetői tréning
Multikulturális tréning
Interkulturális tréning
Prezentációs tréning
Értékesítési tréning
Panaszkezelő tréning
Kríziskommunikáció
 


Prezentációs és média tréning


A magabiztos fellépés fejlesztése prezentációs és médiatréningeink segítségével.

A prezentálás és a médiában való megjelenés is nyilvános beszéd, amelynek legfontosabb alapja a magabiztosság. Nem mindenki születik jó előadónak, sőt, sokaknak okoz gondot a mások előtti fellépés. Tréningeink segítenek a résztvevőknek a nyilvános szerepléshez szükséges önbizalom fejlesztésében, és a jobb előadói készségek elsajátításában. A tréningek során a résztvevők megtanulják, hogyan oldhatják a fellépés előtti feszültséget, és hogy hogyan fordíthatják a javukra az ilyenkor megjelenő lámpalázat. A résztvevők közvetlen visszajelzést kaphatnak arról, hogy milyen benyomást keltenek másokban, és hogy milyen területen kell még finomítaniuk a fellépésükön. Trénereink segítséget nyújtanak a nyilvános szereplés lelki gátjainak leépítésében is.

A
prezentáció fajtái:

Elektronikus prezentáció: manapság a leggyakoribb előadási forma, minden PowerPointtal, prezentációval, vagy egyéb programmal készített diasor és szóbeli beszámoló párosítása ide tartozik. Legnagyobb előnye, hogy gyors és dinamikus, és mind a vizuális mind az auditív csatornát használja az információ közvetítésére.

Szóbeli prezentáció: a klasszikus előadás műfaja. Az előadót legtöbbször csak egy tábla és a jegyzetei segítik, de ez a forma is kiegészíthető előre nyomtatott igényes ábrákkal, diagramokkal. Ha megnyerő személyiséggel és jó előadói stílussal párosul, akkor előnyösebb lehet akár az elektronikus prezentációval szemben is, mert magabiztosságot sugall és nagyobb szuggesztivitást tesz lehetővé. Kifejezetten ajánlott hozzá a szemléltető eszközök és humor használata. Hátránya, hogy jobb előadói készséget, nagyobb gyakorlatot és magasabb szintű önbizalmat igényel.

Online prezentáció: a hallgatók a prezentációs programmal elkészített előadást nézik végig online, előadó nincs személyesen jelen. Előnyei az idő és költséghatékonyság, a távolságok áthidalása, és a rugalmas megoldások. Hátránya a személyesség hiánya: nincs visszacsatolás a hallgatóság felől, nem kontrollálható egészében a figyelem fenntartása, személytelen a kapcsolat a felek között.

A prezentációra való felkészülés szakaszai

1. Előkészület:

Az üzenet: Első és legfontosabb dolog, hogy mielőtt nekiállnánk a munkának, fogalmazzuk meg egy rövid mondatban hogy mi is az előadásunk üzenete, amit át szeretnénk adni a hallgatóságnak. Például: „Ez a termék számodra minden szempontból megfelelő” vagy „Ezek a bizonyos lépések elkerülhetetlenek a költségvetésünk egyensúlyban tartásához”, stb. Ez az üzenet fog vezérfonalként szolgálni számunkra a munka további részében.

Tájékozódás: Nagyon fontos, hogy tisztázzuk, kinek és mit akarunk bemutatni. Ez információ-gyűjtést jelent a helyszínről, a várható hallgatóságról, a feletteseink és az ügyfeleink elvárásairól, és arról, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre a prezentáció során. Mindezeket az információkat szem előtt kell tartanunk a felkészülés alatt. Különösen fontos, hogy a majdani hallgatóságról minél több és pontosabb információval rendelkezzünk: kik ők, milyen lesz várhatóan a nemek aránya, milyen pozícióban dolgoznak, milyen attitűddel viseltetnek a cég/az előadó iránt, milyen érdek fűzi őket a prezentáció meghallgatásához, milyen általános hangulat és normák jellemzik a hallgatók csoportját.

2. A nyersanyag elkészítése: Anyaggyűjtés, a megfelelő források felkutatása összefoglalása, lerövidítése. A szövegrészek, ábrák és diagramok elkészítése.

3. A prezentáció struktúrájának kialakítása: annak kialakítása, hogy mit milyen sorrendben, hogyan mutassunk be. Ezen a ponton szükséges meghatároznunk azt, hogy mi az, amit vizuálisan is szeretnénk megjeleníteni, és mi az, amit csak szóban. Ebben a szakaszban készüljön el az előadó írásbeli vázlata is: ez tartalmazza azt, amit szóban mondd el, és a plusz instrukciókat az előadás vezetéséhez. Ugyancsak ekkor érdemes a handout anyagát is összeállítani.

4. Elektronikus prezentáció esetén itt következik a formázási fázis: képek, vizuális és hangeffektek és egyéb szemléltető eszközök használata, az anyag diákra bontása, és a diák formázása, színek, hátterek kiválasztása. A handout formázása.

5. Utolsó simítások, ellenőrzés: Mindig végezzük el! Nagyon rossz benyomást keltenek a prezentációban a helyesírási hibák, az el nem induló videók, és az elcsúszott ikonok. A legjobb, ha ezen a ponton tartunk egy próbaelőadást egy hozzánk közel álló, de megfelelően kritikus személynek, aki visszajelzést ad – egyelőre csak az előadás anyagáról.

6. A begyakorlás: Próbáljuk el az előadást – lehetőleg minél többször. Az első néhány próba során az ember még csak a szavaira koncentrál, és arra, hogy ki ne felejtsen valamit. Ezen a fázison túl kell jutni a tréningünk segítségével, hogy már magabiztosan és gördülékenyen menjen a verbális tartalom átadása. Ekkor következik a gyakorlás második, de legalább ennyire fontos fázisa: a non-verbális kommunikáció begyakorlása. Meg kell találni és automatikussá kell tenni a legmegfelelőbb testtartást, mimikát, hangszínt és hangsúlyozást. A legjobb, ha videóra vesszük a próbákat, így visszanézhetjük, hogy hogyan is mutatunk kívülről, min kell még javítanunk. A metakommunikáció nagyon fontos, hiszen kutatások bizonyítják, hogy már az előadás első 3 percében eldől a hallgatóságban az, hogy figyelemre méltónak találják-e az előadót és a bemutatóját vagy sem. A vonzalom és érdeklődés kialakulása sohasem a tudatos szinten zajlik: a hallgatóságot az előadó kisugárzása, non-verbális jelzései és szuggesztivitása befolyásolja. Itt is kérjünk visszajelzést más személy(ek)től.

7. A gyakorlati részletek átgondolása és biztosítása: Ne egy banánhéjon csússzunk el: biztosítsuk, hogy a megfelelő formátum kompatibilis legyen a megfelelő számítógéppel, rendelkezésünkre álljanak a szükséges eszközök, működjön a projektor, és tervezzük meg azt is, hogy mit fogunk aznap viselni. Lelkileg is készüljünk fel az előadásra, tartsuk a lámpalázunkat optimális szinten.

8. Az előadás maga: Ha a felkészülést és a begyakorlást megfelelően elvégeztük, akkor ez már gördülékenyen és könnyedén fog menni. De! a rugalmasságunkat is őrizzük meg – ha szükséges, tudjunk rögtönözni. A jó előadó ugyanis empatikus: figyel a hallgatóságára, felméri az igényeiket és hozzájuk igazítja az előadást. Tréningünkön lehetősége van a szakértőkkel rögtönözni és erre visszajelzést kapni. A handoutot csak az előadás végén érdemes kiosztani, hogy ne vonja el a figyelmet előadás közben.

9. Tapasztalatok, tanulságok levonása, visszajelzések értékelése: a jövőbeni prezentációink miatt fontos, hiszen minden megtartott előadással egyre jobbak lehetünk, ha tudjuk hasznosítani a tapasztalatainkat.

Hogyan tehetjük emlékezetessé mondandónkat?

Az adatokra általában senki sem emlékszik, történetekre viszont annál inkább: ágyazzuk bele egy sztoriba mondanivalónk lényegét.
A meghökkentés erejével: bármi szokatlan, extrém, váratlan megoldás, vagy szemléltetés a segítségünkre lehet, ha maradandó benyomást akarunk kelteni.
Szemléltessünk nagyon konkrétan, tárgyakkal, behozott eszközökkel.
Humor - az előadó legjobb barátja a közönség szimpátiájának megnyerésében.
Hozzuk közel a hallgatósághoz a témát az ő életükből vett példákkal.
Vonjuk be a hallgatóságot az előadásba: vélemény-nyilvánítással, szavazással, apróbb feladatokkal.
Az üzenet legyen egyszerű és tiszta.
Szenvedélyes és szuggesztív előadási stílussal.



További cikk olvasása arról, hogyan legyünk meggyőzőek?

További cikk olvasása a tréning tervezésről



cégtréning, coaching, csapatépítő tréning, csapatépítés, személyiségfejlesztés, pszichodráma, személyiségismeret, krízis kommunikáció, konfliktuskezelés
Aktuális
Coaching
Csoportok
Tréningek
Módszertan
Képzés
Szakirodalom
Trénerek
Hivatkozások
Kapcsolat
Partnerek
Referenciák
Cégtréning - www.cegtrening.hu - céges tréningek, szervezetfejlesztés © 2002-2015