A
magabiztos fellépés fejlesztése prezentációs és médiatréningeink
segítségével.
A prezentálás és a médiában való megjelenés is nyilvános
beszéd, amelynek legfontosabb alapja a magabiztosság.
Nem mindenki születik jó előadónak, sőt, sokaknak
okoz gondot a mások előtti fellépés. Tréningeink
segítenek a résztvevőknek a nyilvános szerepléshez
szükséges önbizalom fejlesztésében, és a jobb előadói
készségek elsajátításában. A tréningek során a résztvevők
megtanulják, hogyan oldhatják a fellépés előtti feszültséget,
és hogy hogyan fordíthatják a javukra az ilyenkor
megjelenő lámpalázat. A résztvevők közvetlen visszajelzést
kaphatnak arról, hogy milyen benyomást keltenek másokban,
és hogy milyen területen kell még finomítaniuk a fellépésükön.
Trénereink segítséget nyújtanak a nyilvános szereplés
lelki gátjainak leépítésében is.
A prezentáció
fajtái:
Elektronikus prezentáció: manapság a leggyakoribb
előadási forma, minden PowerPointtal, prezentációval,
vagy egyéb programmal készített diasor és szóbeli
beszámoló párosítása ide tartozik. Legnagyobb előnye,
hogy gyors és dinamikus, és mind a vizuális mind az
auditív csatornát használja az információ közvetítésére.
Szóbeli prezentáció: a klasszikus előadás műfaja.
Az előadót legtöbbször csak egy tábla és a jegyzetei
segítik, de ez a forma is kiegészíthető előre nyomtatott
igényes ábrákkal, diagramokkal. Ha megnyerő személyiséggel
és jó előadói stílussal párosul, akkor előnyösebb
lehet akár az elektronikus prezentációval szemben
is, mert magabiztosságot sugall és nagyobb szuggesztivitást
tesz lehetővé. Kifejezetten ajánlott hozzá a szemléltető
eszközök és humor használata. Hátránya, hogy jobb
előadói készséget, nagyobb gyakorlatot és magasabb
szintű önbizalmat igényel.
Online prezentáció: a hallgatók a prezentációs
programmal elkészített előadást nézik végig online,
előadó nincs személyesen jelen. Előnyei az idő és
költséghatékonyság, a távolságok áthidalása, és a
rugalmas megoldások. Hátránya a személyesség hiánya:
nincs visszacsatolás a hallgatóság felől, nem kontrollálható
egészében a figyelem fenntartása, személytelen a kapcsolat
a felek között.
A prezentációra való felkészülés szakaszai
1. Előkészület:
Az üzenet: Első és legfontosabb dolog, hogy mielőtt
nekiállnánk a munkának, fogalmazzuk meg egy rövid
mondatban hogy mi is az előadásunk üzenete, amit át
szeretnénk adni a hallgatóságnak. Például: „Ez a termék
számodra minden szempontból megfelelő” vagy „Ezek
a bizonyos lépések elkerülhetetlenek a költségvetésünk
egyensúlyban tartásához”, stb. Ez az üzenet fog vezérfonalként
szolgálni számunkra a munka további részében.
Tájékozódás: Nagyon fontos, hogy tisztázzuk, kinek
és mit akarunk bemutatni. Ez információ-gyűjtést jelent
a helyszínről, a várható hallgatóságról, a feletteseink
és az ügyfeleink elvárásairól, és arról, hogy milyen
eszközök állnak a rendelkezésünkre a prezentáció során.
Mindezeket az információkat szem előtt kell tartanunk
a felkészülés alatt. Különösen fontos, hogy a majdani
hallgatóságról minél több és pontosabb információval
rendelkezzünk: kik ők, milyen lesz várhatóan a nemek
aránya, milyen pozícióban dolgoznak, milyen attitűddel
viseltetnek a cég/az előadó iránt, milyen érdek fűzi
őket a prezentáció meghallgatásához, milyen általános
hangulat és normák jellemzik a hallgatók csoportját.
2. A nyersanyag elkészítése: Anyaggyűjtés,
a megfelelő források felkutatása összefoglalása, lerövidítése.
A szövegrészek, ábrák és diagramok elkészítése.
3. A prezentáció struktúrájának kialakítása:
annak kialakítása, hogy mit milyen sorrendben, hogyan
mutassunk be. Ezen a ponton szükséges meghatároznunk
azt, hogy mi az, amit vizuálisan is szeretnénk megjeleníteni,
és mi az, amit csak szóban. Ebben a szakaszban készüljön
el az előadó írásbeli vázlata is: ez tartalmazza azt,
amit szóban mondd el, és a plusz instrukciókat az
előadás vezetéséhez. Ugyancsak ekkor érdemes a handout
anyagát is összeállítani.
4. Elektronikus prezentáció esetén itt következik
a formázási fázis: képek, vizuális és hangeffektek
és egyéb szemléltető eszközök használata, az anyag
diákra bontása, és a diák formázása, színek, hátterek
kiválasztása. A handout formázása.
5. Utolsó simítások, ellenőrzés: Mindig végezzük
el! Nagyon rossz benyomást keltenek a prezentációban
a helyesírási hibák, az el nem induló videók, és az
elcsúszott ikonok. A legjobb, ha ezen a ponton tartunk
egy próbaelőadást egy hozzánk közel álló, de megfelelően
kritikus személynek, aki visszajelzést ad – egyelőre
csak az előadás anyagáról.
6. A begyakorlás: Próbáljuk el az előadást
– lehetőleg minél többször. Az első néhány próba során
az ember még csak a szavaira koncentrál, és arra,
hogy ki ne felejtsen valamit. Ezen a fázison túl kell
jutni a tréningünk segítségével, hogy már magabiztosan
és gördülékenyen menjen a verbális tartalom átadása.
Ekkor következik a gyakorlás második, de legalább
ennyire fontos fázisa: a non-verbális kommunikáció
begyakorlása. Meg kell találni és automatikussá kell
tenni a legmegfelelőbb testtartást, mimikát, hangszínt
és hangsúlyozást. A legjobb, ha videóra vesszük a
próbákat, így visszanézhetjük, hogy hogyan is mutatunk
kívülről, min kell még javítanunk. A metakommunikáció
nagyon fontos, hiszen kutatások bizonyítják, hogy
már az előadás első 3 percében eldől a hallgatóságban
az, hogy figyelemre méltónak találják-e az előadót
és a bemutatóját vagy sem. A vonzalom és érdeklődés
kialakulása sohasem a tudatos szinten zajlik: a hallgatóságot
az előadó kisugárzása, non-verbális jelzései és szuggesztivitása
befolyásolja. Itt is kérjünk visszajelzést más személy(ek)től.
7. A gyakorlati részletek átgondolása és biztosítása:
Ne egy banánhéjon csússzunk el: biztosítsuk, hogy
a megfelelő formátum kompatibilis legyen a megfelelő
számítógéppel, rendelkezésünkre álljanak a szükséges
eszközök, működjön a projektor, és tervezzük meg azt
is, hogy mit fogunk aznap viselni. Lelkileg is készüljünk
fel az előadásra, tartsuk a lámpalázunkat optimális
szinten.
8. Az előadás maga: Ha a felkészülést és a
begyakorlást megfelelően elvégeztük, akkor ez már
gördülékenyen és könnyedén fog menni. De! a rugalmasságunkat
is őrizzük meg – ha szükséges, tudjunk rögtönözni.
A jó előadó ugyanis empatikus: figyel a hallgatóságára,
felméri az igényeiket és hozzájuk igazítja az előadást.
Tréningünkön lehetősége van a szakértőkkel rögtönözni
és erre visszajelzést kapni. A handoutot csak az előadás
végén érdemes kiosztani, hogy ne vonja el a figyelmet
előadás közben.
9. Tapasztalatok, tanulságok levonása, visszajelzések
értékelése: a jövőbeni prezentációink miatt fontos,
hiszen minden megtartott előadással egyre jobbak lehetünk,
ha tudjuk hasznosítani a tapasztalatainkat.
Hogyan tehetjük emlékezetessé mondandónkat?
Az adatokra általában senki sem emlékszik, történetekre
viszont annál inkább: ágyazzuk bele egy sztoriba mondanivalónk
lényegét.
A meghökkentés erejével: bármi szokatlan, extrém,
váratlan megoldás, vagy szemléltetés a segítségünkre
lehet, ha maradandó benyomást akarunk kelteni.
Szemléltessünk nagyon konkrétan, tárgyakkal, behozott
eszközökkel.
Humor - az előadó legjobb barátja a közönség szimpátiájának
megnyerésében.
Hozzuk közel a hallgatósághoz a témát az ő életükből
vett példákkal.
Vonjuk be a hallgatóságot az előadásba: vélemény-nyilvánítással,
szavazással, apróbb feladatokkal.
Az üzenet legyen egyszerű és tiszta.
Szenvedélyes és szuggesztív előadási stílussal.
További
cikk olvasása arról, hogyan legyünk meggyőzőek?

További
cikk olvasása a tréning
tervezésről 
|