|
A
pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből
fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében.
Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat
mozgósítani, míg másokra viszont nem. És hogyan lehetünk
képesek pl. vezetőként arra, hogy beosztottainkat
jobb/gyorsabb/eredményesebb munkavégzésre motiváljuk?
A motiváció-elmélet
értelmében a dolgozók munkahelyi viselkedését, hatékonyságát
döntően az anyagi és érzelmi szükségleteik befolyásolják.
Vagyis ezeken keresztül lehet a legkönnyebben megfogni
az alkalmazottakat és rávenni őket, hogy képességeik
legjavát beleadva, örömmel végezzék a rájuk bízott
feladatokat.
A
negatív motiváció,
vagyis a félelem, a megvonás, vagy a presszió ösztönzésre
való használata átmenetileg fellendítheti a dolgozó
teljesítményét, ám hosszú távon az e féle "terrorral"
elért javulás visszaüt, és rossz munkahelyi légkört,
munkakerülésre való hajlamot és a céggel szembeni
ellenállást szül. A jó vezető oly módon képes motiválni
beosztottját, hogy abból mindkét fél profitáljon.
Ilyen pozitív motiváló eszközök lehetnek:
Dicséret, jutalmazás: A dicséret, néhány jó
szót, egy elismerő pillantást óriási eredményekre
képes sarkallni azt, aki kapja. Tudományos kutatások
kimutatták, hogy pénzzel csak rövid ideig lehet tartósan
kimagasló teljesítményre ösztönözni a munkavállalókat,
pozitív megerősítéssel viszont hosszú távú a siker.
Előléptetés: A jutalmazás bonyolultabb, komplex
hatású formája. Már pusztán a lehetőségének megpendítése
is roppant hatásos lehet, hiszen versenyt generál
a kollektíván belül, melynek hasznát a menedzsment
fölözheti le. A küzdelem, a harc alapvető alkotóeleme
a természetünknek, amit felhasználni könnyű, egyszerű
és hasznos, ráadásul megerősíti a hierarchiát, ami
javítja egy vállalkozás
ütőképességét.
Tisztelet: Ez az egyik legerősebb motiváció,
hiszen ez az, amire minden ember őszinte lelkesedéssel
és egyformán vágyakozik. Erre épülnek a legmodernebb
cafeteria rendszerek is, ahol a dolgozót annyira tisztelik,
hogy maga választhatja ki még a juttatásainak a típusait
is.
Ám
ahány személy, annyiféle igény és ösztönző-erő. Az
embereket megkülönböztethetjük és csoportokba sorolhatjuk
aszerint, hogy mi az a dolog, ami a legerősebb motivációt
jelenti a számukra. Ez alapján a következő csoportok
írhatóak le (ezek nem "tiszta" csoportok,
egy ember akár több csoportba is tartozhat)
Státusmotiváció:
Azok az emberek, akik számára a legfontosabb ösztönzőerő
a státusz jelenti, legjobban az előmenetel és az elismerés
motivál. Státusszimbólumokra van szükségük tekintélyük
kifejezéséhez, mint például hangzatos pozíció, céges
autó. Büszkék a munkájukra, és szeretik, ha mások
elismerik és csodálják őket. Jó vezetők lehetnek,
mert szeretnek másokat irányítani.
Az
ilyen státusmotivációval rendelkező személyeket úgy
motiválhatjuk, ha feladatokat bízunk rájuk és a sikeres
feladatvégzést követően megdicsérjük, megjutalmazzuk
őket. Motiválóan hat rájuk, ha kikérik a véleményüket
és elismerik a fontosságukat.
Teljesítménymotiváció:
Azok a személyek, akik számára a teljesítménymotiváció
a legfontosabb, igen célratörőek, és hajlandók keményen
dolgozni a célok eléréséért. Gyakorlatias, szorgalmasak
emberek, akik szeretik a kihívásokat, és a kockázatvállalástól
sem riadnak vissza. Minden vágyuk, hogy kiemelkedő
teljesítményt érjenek el, és hogy megmutassák a tudásukat
és képességeiket. Könnyen válhatnak munkamániásokká.
Ezeket
az embereket úgy motiválhatjuk, ha világos elvárásokat
és célokat állítunk Kiválóan motiválhatóak különböző
versenyhelyzetek által is. Mindezek mellett viszont
igen fontos, hogy elért eredményeiket megfelelően
méltányoljuk.
Autonómia
motiváció: Azok az emberek tartoznak ebbe a csoportba,
akiket a függetlenségre törekvés motivál. A saját
útjukat járják és önállóan szeretnek dolgozni. Szélsőséges
esetben együttműködésre sem hajlandóak. Kezdeményező
és újító típusú emberek, akik az önmegvalósításra
törekszenek.
Azzal
motiválhatjuk őket, ha teret hagyunk számukra az önálló
munkára. Kérjük ki ötleteiket, hallgassuk meg őket
és lehetőség szerint építsünk a meglátásaikra.
Biztonsági
motiváció: Az ilyen embereket az állandóságra
való törekvés jellemzi. Szeretik ha munkahelyük, munkakörülményeik
kiszámíthatóak, kényelmesek, változatlanok. Igénylik
a stabil jövedelmet és az időben való tájékoztatást.
A következetességgel és hitelességgel motiválhatóak,
vagyis tiszta keretekkel és betartott ígéretekkel
vehetjük rá őket a jó együttműködésre és a hatékony
munkára.
Kényelmi motiváció: A kényelmi motivációval
bíró emberek szeretik a szépet, és élvezik az élet
örömeit, ellenben kerülik a konfrontációt és a feszültségeket.
A magas életszínvonal és a kellemes és harmonikus
környezet van rájuk csábító hatással, de szeretik
a változatosságot a munkában.
A rugalmas munkaidő és beosztás jól motiválja őket.
Szeretik az utazással járó vagy hálózati jellegű munkavégzést.
Kapcsolati motiváció: Ezek a személyek szívesen
dolgoznak együtt másokkal, és jó együttműködési készséggel
rendelkeznek. Szeretik a társasági programokat, és
gyakran szoros baráti kapcsolatokat alakítanak ki
a munkahelyen. Feladataik elvégzése során szívesen
támaszkodnak másokra, hozzájuk hasonló emberekkel
való együttműködésre.
Csapatmunkával és csapatvezetéssel motiválhatjuk őket.
Az informális megbeszélések és társasági, céges
programok
szintén ösztönzően hathatnak rájuk.
További
cikk olvasása a csapatépítő
tréningekről 
Tudjon
meg többet a tréningekről, vegye fel a kapcsolatot
a Cégtréning
csapatával
Tudjon
meg többet a
Cégtréning
trénereiről itt!
|
