Cégtréning - professzionális tréningek
Csapatépítő tréning
Kommunikációs tréning
Időgazdálkodás tréning
Konfliktuskezelés
Üzleti kultúra
Változásmenedzsment
Tárgyalástechnika
Vezetői tréning
Multikulturális tréning
Interkulturális tréning
Prezentációs tréning
Értékesítési tréning
Panaszkezelő tréning
Kríziskommunikáció
 


Drámapedagógia


A XX. század hajnalán párhuzamosan egymással többen is felfedezték, hogy a dráma – vagyis a színjátszás, kiválóan használható a személyiség fejlesztésére. Így a dráma szépen lassan beszivárgott a pszichoterápia területére (ezt ma pszichodrámának nevezzük), és a pedagógiába is – így született meg a drámapedagógia. Nálunk a ’70-es évektől kezdett elterjedni ez a módszer, először főként az oktatásban, színjátszó-körök formájában, majd később több képzési területre és pszichológiai módszerbe is beszivárgott. A drámapedagógia az alapja tulajdonképpen minden olyan képzésnek, amelynek része a játék. Ilyen a tréningek legnagyobb része is.

A dráma maga nem más, mint játék – a valóság leképzése szimbolikusan, nem valóságosan. Ez azt jelenti, hogy a játék során csak úgy "eljátszunk" valamit, nem igaziból teszünk meg dolgokat – de mégis az igaziról vesszük a mintát hozzá. Térben és időben eltávolodunk a valóságtól, és szimbólumokkal ábrázoljuk azt. Így a biztonság érzésével próbálgathatjuk az alternatív kimeneteleket, a saját tudásunkat és személyiségünket – gyakorolhatjuk a mindennapi élet kihívásait azoknak negatív következményei nélkül.

A színjátszás pont ezért vált kedvelt terápiás és fejlesztő eszközzé: mert lehetőséget ad a személyiség különböző oldalainak kibontakoztatására. A dráma ugyanis szerepjátszás - a játszó pedig a saját személyiségének különböző részeit kénytelen használni, ha el akar játszani egy szerepet.

A szerepelmélet, amely kéz-a-kézben jár a drámapedagógiával, úgy tartja, hogy a való életben is mindenki rendelkezik szerepekkel. A szerep egy társadalmi norma által megszabott viselkedéskomplexum - íratlan szabályok egész halmaza, amely meghatározza, hogy milyen helyzetben hogyan cselekedjünk. Ilyen szerep például a szülői szerep, vagy a vezetői szerep, a nemi szerepek, stb. Gondoljuk csak el, mennyire másként viselkedhet ugyanaz az ember, amikor a kislányával játszik és amikor egy komoly tárgyalást vezet. Minden ember sok-sok ilyen különböző szereppel rendelkezik, és ez jól is van így. Az érett, egészséges ember tudja, hogy mit kíván meg tőle az adott szituáció, tisztában van vele, hogy miként viselkedik, és rugalmasan képes váltani a szerepei között.

A munkában is különböző szerepekre van szükségünk: tudnunk kell vezetni és vezetettnek lenni, önállóan dolgozni és aktív csapatjátékosnak lenni, egyszer értékesíteni, máskor projektet kivitelezni, megint máskor értekezleten részt venni.

Sokszor azonban ezek a szerepekben zavar is támadhat – ha túl nagy a különbség az egyes szerepekben mutatott viselkedés között, akkor a személy úgy érezheti, kezdi elveszteni identitását, már nem tudja, hogy ki is ő valójában. Mások belemerevednek egy szerepbe, egy kialakult probléma-megoldási rutinba, és nem hajlandóak új lehetőségeket számba venni.
Vannak olyanok is, akiknek a munkahelyi szerep levetkőzése okoz problémát – ez főleg az ún. hivatásszemélyiséggel dolgozókat érinti: az orvosokat, tanárokat, pszichológusokat. Ők a munkájukban a személyiségüket, mint eszközt használják – így aztán sokszor összemosódnak a munkahelyi és otthoni viselkedési határok. Ez azonban hosszú távon magánéleti problémákhoz és kiégéshez vezethet.

Szintén probléma, hogy ha valaki nem megfelelő szerepet választ egy szituációban. Mindannyian ismerünk olyanokat, akik szeretnek mások felett „atyáskodni” vagy „anyáskodni” – vagyis szülői szerepet gyakorolni a munkahelyen is. De az is gondot okozhat, ha valakiből a főnök jelenléte a gyermeki szerepet hívja elő: vagyis fél, határozatlan és nem vállal felelősséget. Ezek az ún. szereptévesztések, amelyek nem adaptívak, és rontják a hatékonyságot.
A tréningek önismereti részeként ezek a szerep-hibák kiküszöbölhetőek. A csoportos helyzetekben játékos formában ugyanis megjelennek ezek a szerepek – így hamar kiderül, ha valami nincs rendben. A drámapedagógia cég-tréninges alkalmazásának a lényege, hogy a munkahelyi szituációk/problémák eljátszásra kerülnek, akár többször is, majd közösen elemzik a helyzetet: ki hogyan viselkedett, mit kellett volna másként csinálni, melyik variáció volt a legmegfelelőbb. A játékos feladatokban a résztvevők megtapasztalják, hogy többféleképpen is tudnak viselkedni egy helyzetben, nemcsak a már jól bevált szerepeik szerint, és megtanulják, hogy hogyan válthatják rugalmasan a szerepeiket úgy, hogy mindeközben személyiségük integráns egész marad.


Tudjon meg többet a Cégtréning trénereiről itt!



cégtréning, coaching, csapatépítő tréning, csapatépítés, személyiségfejlesztés, pszichodráma, személyiségismeret, krízis kommunikáció, konfliktuskezelés
Aktuális
Coaching
Csoportok
Tréningek
Módszertan
Képzés
Szakirodalom
Trénerek
Hivatkozások
Kapcsolat
Partnerek
Referenciák
Cégtréning - www.cegtrening.hu - céges tréningek, szervezetfejlesztés © 2002-2015