|
A
coaching a magyar vállalati kultúrában viszonylag
új jelenség, bár számos vezető azt állítja, hogy mindig
is létezett, csak nem így hívták. A szakirodalomban
több definíciója található:
"Olyan vezetői magatartás, amely összehozza a
különböző háttérrel, tehetséggel, tapasztalatokkal
rendelkező embereket, és arra ösztönzi őket, hogy
felvállalják a felelősséget, valamint folyamatosan
eredményeket érjenek el. A kapcsolat alapja, hogy
egymást egyenrangú félként kezelik." (Austin,
Peters 1986).
Landsberg (1996) szerint a coaching
célja, hogy fokozza mások teljesítményét, és hangsúlyozza
tanulási képességeit. Része a visszacsatoláson kívül
a motiváció, a hatékony kérdésfeltevés, illetve a
coach tudatos stílusváltása attól függően, hogy ügyfele
mennyire áll készen az adott feladat elvégzésére.
Semmiképpen nem olyan egyirányú kommunikáció, amelynek
során a coach megmondja, hogy mit kell tenni, és instrukciókat
ad arra, hogy hogyan.
Zeus és Skiffington (2000) három részre bontva ad
világos meghatározást.
Először is, a coaching eredmény-orientált kontextusban
zajló dialógus, amelynek során a coach azokat a válaszokat
segíti a felszínre, amiket az ügyfél valószínűleg
tud, bár világosan soha nem fogalmazott meg. Másodszor
a coaching tanulás, bár soha ne feledjük, hogy egyrészt
a coach nem tanár, másrészt nem feltétlenül kell jobban
tudnia bizonyos dolgokat ügyfelénél. Azáltal, hogy
alaposan megfigyeli a különböző sémákat, a régi beidegződéseket,
új tettekre, eddig ki nem próbált magatartásformákra
sarkallhatja őt. Végül a coaching sokkal inkább arról
szól, hogy tegyük fel a megfelelő kérdéseket, mintsem
tálcán kínáljuk a válaszokat.
A magyar szakirodalomban
Elbert és Farkas (2000) teljesítményt növelő tréningként
definiálja a coachingot, ami nem más, mint egy "kommunikációs
folyamat, amely biztosítja a beosztottak fejlődését
és az elvárt teljesítmény megvalósulását." Szerintük
a hatékony coaching őszinte és természetes, ösztönző
és megerősítő, valamint megértő. Nem csupán olyan
folyamat, ahol a munkatársakat arra ösztönzik, hogy
növeljék teljesítményüket, hanem ahhoz is kapnak útmutatást
és segítséget, hogy miként pótolják a magasabb teljesítmény
eléréshez szükséges hiányosságaikat.
Röviden összefoglalva, abban valamennyi fent említett
szerző megegyezik, hogy a coaching alapjában véve
olyan párbeszéd a coach és az ügyfél között, amelynek
célja tanulás, változás, megújulás.
Tudjon
meg többet a tréningekről, vegye fel a kapcsolatot
a Cégtréning
csapatával 
|
