Cégtréning - professzionális tréningek
Csapatépítő tréning
Kommunikációs tréning
Időgazdálkodás tréning
Konfliktuskezelés
Üzleti kultúra
Változásmenedzsment
Tárgyalástechnika
Vezetői tréning
Multikulturális tréning
Interkulturális tréning
Prezentációs tréning
Értékesítési tréning
Panaszkezelő tréning
Kríziskommunikáció
 


A tréningezés története


A világ változásával együtt a munkaerő-fejlesztés is rengeteget fejlődött az utóbbi száz évben.
A múlt század elején még az ún. taylori szemlélet uralkodott az iparban, amely az embert racionális, kiszámítható, mechanikusan működő "eszköznek" tekintette a munkafolyamatban.
A cégek erősen hierarchikus, bürokratikus rendszerben, centralizáltan működtek, a dolgozót pedig, mint egyént kezelték, aki értékarányosan fizetésének megfelelő "robot" munkát végez.
A XX. század elején a munkaerő-fejlesztés még csupán az új alkalmazottak mechanikus betanítására terjedt ki, a képzések a technikai problémák megoldására korlátozódtak.

A gazdaság- és társadalomtudományok fejlődésével azonban lassan és fokozatosan út nyílt egy új szemlélet számára, amely olyan szervezet- és erőforrás fejlesztést tett lehetővé, mely az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, a csapatmunkára épít, és az egyén szociális motivációira alapoz. Ennek köszönhetően mára a vezetők képzése, a tréningezés és a csapatépítés a szervezet-fejlesztés központi eszközeivé váltak.

Az első lépést a taylori gazdasági, racionális emberkép felől az emberi tényezőt hangsúlyozó, innovatív szemlélet felé, a Hawthorne kutatásnak köszönhetjük, melyre az USA-ban került sor, 1924-33 között. Elton Mayo átfogó vizsgálatot végzett a Western Electric vállalatnál, hogy megtudja, hogyan befolyásolják a munkakörülmények a teljesítményt. Bár a kutatók először csak bizonyos fizikai jellemzőket vizsgáltak, mint hogy a fény erőssége, vagy a szünetek gyakorisága, de hamar feltűnt számukra, hogy az emberi kapcsolatok nem várt mértékűen nagy befolyással vannak a dolgozók teljesítményére. A hosszas és alapos kutatás során azt találták, hogy a munkát befolyásoló összes tényező közül, a magas teljesítmény kulcsa az erős csoportidentitás kialakulása volt. A munkások akkor dolgoztak a leghatékonyabban, ha olyan csoportokban dolgozhattak, ahol összetartás és jó együttműködés volt a jellemző, és ahol támogató vezetés tapasztaltak, illetve véleményüket képviselhették. Ezen eredmények máig alapját képezik a humánerőforrás-fejlesztésnek.

A Hawthorne kutatások talaján indult el a human relations mozgalom, amely az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, és amely szerint az alkalmazott akkor dolgozik eredményesen, ha motivált, ha azonosult a cég céljaival, ha a közösség szerves részének érezheti magát, ha átéli, hogy értelmes és felelősségteljes munkát végez.

A human relations mozgalom alapelveit jóformán minden sikeres vállalat beépítette a humán erőforrás fejlesztési stratégiájába. A Toyota például sikeresen ötvözte a precízióra épülő munkafolyamatot az emberi tényezőt nagyra értékelő és kreativitást serkentő előmeneteli rendszerrel.

A múlt század derekán a human relations értékei legjobban a vezető-képzés területén rajzolódtak ki. A sikeres nagyvállalatok, mint például a Boeing, vagy a GE erőforrásainak jelentős hányadát fordította és fordítja a vezetőinek képzésére.

Később a század vége felé, a vezetők képzése mellett már a csoportok fejlesztése is a figyelem középpontjába került az HRD területén. A szervezetfejlesztés a centralizált, hierarchikus munkaszervezés felől a decentralizált kiscsoportok (team) felé, az egyén képzése felől a csapatépítés felé lépett előre.

A human relations mozgalom és valójában maga a tréningezés is, Amerikából indult, és ott is bontakozott ki. Legjellemzőbben a kreativitást, innovatív gondolkodást használó cégeknél nyert leginkább teret, mint amilyenek a technológiai startup vállalkozások (pl. Google, Apple, stb.) de mára már a legtöbb franchise vállalat is, mint például a Starbucks, nagy sikerrel használja.

A XXI. században megjelenő új kihívások és egyre növekvő gazdasági verseny még szükségesebbé teszi, mint valaha, hogy a vállalkozások folyamatos, dinamikus változásra legyenek képesek, kreatívan tudják mindig megújítani önmagukat, és tartsák a lépést a folyamatosan változó piaci környezettel. Az utóbbi évtizedek megmutatták, hogy azok a cégek, amelyek tréningezik alkalmazottaikat, amelyek belátják a kis munkaközösségek, csoportok fejlesztésének fontosságát és vezetőik képzésének nélkülözhetetlenségét, sokkal nagyobb eséllyel indulnak a gazdasági versenyben, és nem csak fennmaradásra, hanem folyamatos fejlődésre is képesek.

Ha Ön sem szeretne lemaradni a vetélytársak mögött, akkor érdemes figyelmét a tréningek felé fordítania! Akár csapatépítésről, vezető-képzésről, vagy a munkaerő-fejlesztés más területéről legyen is szó, keressen bennünket bátran, hogy segítségére lehessünk vállalkozása minőségi fejlesztésében!


Tudjon meg többet a kommunikációs tréning gyakorlatokról és a csapatépítő tréningekről vegye fel a kapcsolatot a Cégtréning csapatával




cégtréning, coaching, csapatépítő tréning, csapatépítés, személyiségfejlesztés, pszichodráma, személyiségismeret, krízis kommunikáció, konfliktuskezelés
Aktuális
Coaching
Csoportok
Tréningek
Módszertan
Képzés
Szakirodalom
Trénerek
Hivatkozások
Kapcsolat
Partnerek
Referenciák
Cégtréning - www.cegtrening.hu - céges tréningek, szervezetfejlesztés © 2002-2015